Szerző: Ilona - NyilaszaroMagazin -Online ablak és ajtó | NyilaszaroMagazin -Online ablak és ajtó
A lakásfelújítás vagy ház felújítás során elsődleges szempont a szigetelés. A fal szigetelés mellett ellenőrizni kell a nyílászárók szigetelését. A rosszul záródó ablakok, a nehezen nyíló ajtók vagy a megvetemedett nyílászárók rengeteg költséget emésztenek fel a családi kasszából, úgyanis a rosszul záródó nyílászárók rései rosszul szigetelnek, amely télen a fűtésszámlán meglátszik.
Mi legyen a rosszul záródó ablakkal? Csere vagy javítás?
Az ablakaink állapota az évek során, igencsak megromlott, két lehetőség közül választhatunk: ablakcsere mellet döntünk, vagy ablakjavítást választunk.
Az ablak javítás szakértelmet és precizitást igénylő feladat. Vannak szakemberek, akik erre a problémára szakosodva a rossz állapotban lévő ablakot vagy ajtót javítják, felújítják. Mielőtt ablak csere mellett döntenénk első körben mindenképpen érdemes véleményt és árajánlatot kérni ablak javításra. Ha egyébként javíthatóak, felújíthatóak a régi, igazi fa nyílászáróink, ne akarjuk mindenáron műanyagra cserélni. Ráadásul számtalan esetben a régi íves, egyedileg megmunkált ablakinknak megfelelőt nem is gyártanak, csak valami hasonlót.
A döntését igyekszünk megkönnyíteni azzal, hogy az ablakjavítás katalógusunkba összegyűjtjük Önnek azokat a mestereket, vállalkozásokat, akik az ajtó és ablak javítás területén dolgoznak. Kategorizált katalógusunkban egyaránt megtalálja az alakjavítással, a zárcserével, az üvegezéssel foglalkozó iparosokat. Keresgéljen bátran az oldalunkon, és kérjen ajánlatot a mesterektől, mielőtt kidobná a régi ablakot, ajtót.
Szerző: Ilona - NyilaszaroMagazin -Online ablak és ajtó | Nyílászáró beépítése, nyílászáró tanácsok
A mai kor követelménye, hogy enegriatakarékos legyen otthonunk. Az energiatakarékosságba nem fér bele a kontrollálatlan légcsere, tehát légzáró szigetelés szükséges. Elsősorban a nyílászárók beépítése során keletkezhetnek tömítetlen helyek a nyílászáró és az azt körülvevő fal szerkezetének kapcsolódási pontjaiban. Az általánosan használt építési habok is légáteresztőek.
A nyílászárók beépítésének főbb szabálya az, hogy a belső oldalon párazárást, míg a külső oldalon páraáteresztést kell biztosítani. A pára jellemzően a beltérben keletkezik és a kevésbé párás külső rész felé megy. Ha a párás levegő eléri a harmatponti hőmérsékletet, akkor kicsapódik. Ennek okán a meleg belső részen meg kell akadályozni a pára bejutását a szerkezetbe. Nyílászárók esetében ezt a bejutást fóliával lehet megoldani, mégpedig a külső oldalon páraáteresztő fóliával, a belső oldalon párazáró fóliával. A fóliát a nyílászáró tokra és a megfelelően előkészített falkávára kell ragasztani, a falkáva, a nyílászáró tokja és a fóliák közti rést pedig hőszigetelő réteggel kell kitölteni, amely legtöbbször PUR-habot jelent, de lehet dagadó szalag vagy éppen szálas hőszigetelő is.
A szigetelő hab nem alkalmas a nyílászárókra ható terhek megbízható felvételére, ezért az ablakok rögzítéséhez fém rögzítőelemek szükségesek, . Egyik megoldás lehet, hogy a nyílászáró tokján keresztül közvetlenül a fogadószerkezethez csavarozzák a nyílászárót vagy rögzítőfüleket a tokhoz és egyúttal a falszerkezethez rögzítik vagy más speciális eljárással rögzíthető a nyílászáró (pl. falsíkon kívülre konzollal, esetleg elcsúszásra alkalmas rögzítés gerenda/rönkházak vagy igen nagy méretű nyílászárók esetén, vaktokhoz rögzítés…). Fontos, hogy megfeleljünk a statikai elvárásoknak, azonban az is fontos, hogy ne hozzunk létre a fémszerkezetekkel hőhidakat.
A nyílászáró akkor van jól beépítve, ha tökéletesen vízszintesen, derékszögben és átlójában ellenőrzötten építették be. A dagadásra képes építési habok a tok geometriáját eltorzíthatják, ezért szükséges lehet időszakos kitámasztás is. A hőszigetelő habnak folytonosnak kell lennie, a nyílászáró beépítésekor a pozícionálásához alkalmazott ékek helyét is ki kell tölteni velük.
A beépítés után a belső falkávát célszerű kialakítani vagy javítani, hogy a párazáró fóliát szakszerűen és esztétikusan lehessen levakolni vagy gipszkartonnal elburkolni. Közvetlenül a tok melletti falrész hőszigetelése elengedhetetlen, a hőszigetelő vakolatrendszerrel rá kell takarni a tokra vagy a tok és a káva közti részt kell megfelelő vastagságban szigetelni. A külső oldalon a hőszigetelő vakolat és a nyílászáró tokja közti kapcsolódási vonalat rugalmas anyaggal kell ellátni, mivel a két anyag különböző hőtágulása miatt repedésveszélyes.
Szerző: Ilona - NyilaszaroMagazin -Online ablak és ajtó | Hőszigetelés, Légzárás, Nyílászáró szigetelés, nyílászáró tanácsok, NyilaszaroMagazin -Online ablak és ajtó, Páralecsapódás
Páralecsapódás az ablakon megkeseríti a házban lakók életét. A páralecsapódás (kondenzáció) oka, hogy a meleg levegő több párát köt meg, mint a hidegebb levegő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az épületen belül keletkező pára egy kellően hideg felületen kicsapódik, páralecsapódás keletkezik. A hideg felület pontos meghatározása függ a levegő páratartalmától és a nyomástól.
Nem megfelelően hőszigetelt ablak, hibás beépítés, hőhidas szerkezet esetén a pára kicsapódik, a nedves hőszigetelés tovább ronthatja a hőszigetelőképességet, korróziót okoz, valamint a folyamatosan nedves környezet kedvező életfeltételeket teremt az egészségre káros penészesésnek, gombásodásnak.
A legkorszerűbb nyílászáró sem lesz tökéletes, ha a beépítés nem szakértelemmel készül, a párazáró rétegek összedolgozásával, a párazárás után a páraáteresztő rétegek gondos felépítésével, az átgondolt szerkezetkialakítással megelőzhető a nem kívánt páralecsapódás.
Új építés vagy akár épületfelújítás esetén az egyes építési fázisokban rengeteg vizet viszünk be a beltérbe betonozással, padlókiegyenlítéssel, burkolással, gletteléssel és festéssel. A munkálat során az épület szerkezete a páralecsapódás veszélye miatt gondos szellőztetést igényel, legfőképpen a téli időszakban.
A lakóépüplet mindennapos használata során is nagyon sok pára keletkezik – gondoljunk itt a főzésre, mosásra, nagyobb társaság fogadására vagy akár a vasalásra -, ezt rendszeres, rövid ideig tartó szellőztetéssel célszerű eltávolítani, hogy közben ne hűljön le a lakótér.
A szellőztetés akkor megfelelő, ha minél nagyobb huzatot képezünk lehetőleg rövidebb idő alatt, ugyanis így a levegő bár kicserélődik, azonban a ház falai nem hűlnek le. Ez a gondosság elsősorban télen nagyon fontos.
Rés vagy falc szellőző nyílászáróba való beépítésével automatikusan szellőztethetjük a belteret, a sem kívülről, sem belülről nem látható rések záródása a külső légnyomás változását követi, nagy szélnyomásnál zár, hogy kellemetlen huzat ne tudjon kialakulni.
Melegperemes távtartóval szerelt többrétegű hőszigetelt üveg csökkenti a párakicsapódás veszélyét. A nyílászáró acél és műanyag kombinációjával vagy kizárólag műanyagból készült korszerű megoldás rosszabb hővezetésű, mint az alumínium, így kevésbé lesz kevésbé fordul elő annak veszélye hogy hőhíd alakuljon ki.
A radiátort vagy más fűtőtestet az ablak alá célszerű beépíteni, hiszen vélhetően ott van a helyiség leghidegebb pontja. Az ablak alá építéssel a helyiség teljes hőháztartásának legkedvezőbb az, ha a radiátorról felszálló meleg levegő rögtön a hidegebb felületet és levegőt melegíti fel.
